5 dolog, amihez még ma fogj hozzá!

2014. január 14. Írta: Rádó Zsófia Nincs hozzászólás
Kategóriák: Egyéb Önismeret

Ezzel a mai poszttal a múltheti “5 dolog amit hagyj abba” cikket szeretném kiegészíteni, ezzel inspirálni téged a változásra! Hát nézzük: mi az az öt dolog, amit még ma érdemes elkezdened, ha jót akarsz!

1. Vállald a felelősséget!

Számomra az empatikus kommunikáció egyik legfontosabb tanítása volt az elején, hogy senki sem felelős az én érzéseimért, és én sem vagyok felelős mások érzéseiért. Lehet, hogy a másik tette stimulálja az én érzéseimet, de sosem okozza: mert az okok mindig a szükségletekben keresendők.

Nem azért mondja anyuka, hogy szomorú lesz ha a pici baba nem eszi meg a spenótot, mert tényleg így lenne. Azért szomorodik el, mert azt gondolja, hogy ha most nem eszi meg, akkor később se fogja, pedig az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás nagyon fontos neki, és aggódik, hogy mi lesz így a csemetével. Nagy különbség!

Ne ess bele ebbe a csapdába! Mindig törekedj arra, hogy a szavaidban is tükröződjön, hogy te vállalod a felelősséget magadért, ugyanakkor legyél tisztában a határokkal is: ne vállald a felelősséget mások érzéseiért sem, és szabadabb leszel, mint egy madár! :)

ujjak

2. Nyitott szívvel hallgass másokat!

Amikor csak teheted törekedj arra, hogy úgy figyelj oda, hogy közben nincsen benned ítélet, “szerelési szándék”, előfeltevés vagy érdektelenség. Figyelj oda a körülötted élőkre: vajon mi él a szívében, amikor azt mondja, amit? Kritizál talán? Mi lehet vele? Milyen érzései lehetnek? Fájdalom, szomorúság, vagy feszültség és félelem? Miközben figyelsz azt próbáld hallani, hogy vajon mi él a szívében, és ne azt, hogy vajon mit gondolhat, ne diagnosztizálni próbáld, mert az megöli az empátiát. Nyisd ki a füled és a szíved! Ez fog segíteni abban, hogy meglásd: körülötted mindenki pont olyan ember mint te vagy: akinek néha fáj valami, néha tehetetlen és csalódott, és mindenkinek szüksége van arra, hogy meghallgassák, még akkor is, ha azt mondja: nem akarok beszélni róla…

3. Ápold a számodra fontos kapcsolatokat!

Érdekes ez a világ, hogy a technika lehetőséget teremt arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, de mégis mintha inkább eltávolítana minket egymástól… Hiszen ha fel tudom hívni a vidéken élő nagymamát, akkor ritkábban megyek látogatni, mintha nem beszélnénk csak akkor, mikor ott vagyok. De ugyanígy van sokszor a barátokkal: láttam a facebookon mi van vele, nem hívom, nem akarom feltartani.

Közben pedig a vonal másik végén valaki várja, hogy felhívják, keressék, érdeklődjenek…

Kezd el még ma ápolni azokat a kapcsolatokat, amik igazán fontosak neked! Mikor végéhez érünk életünknek, akkor semmi más nem számít már, csak a kapcsolatok. Ezt nem árt észben tartani akkor is, amikor még messze vagyunk tőle. Szerintem nem sok ember mondja azt az életére visszatekintve, hogy bárcsak többet dolgoztam volna…

Hívd fel, keresd meg, találkozz vele, és emlékezz erre: végül semmi nem számít, csak az emberi kapcsolatok.

4. Örülj mások örömeinek!

Az összehasonlítgatás egy nagy rákfenéje az életnek. Mikor a barátomat előléptetik, akkor arra gondolok, hogy bezzeg én még mindig a régi ócska melómmal kínlódok. Vagy új autó vesznek, és én ránézek arra, hogy még mindig a buszon nyomorgok. Ez a fajta gondolkodás elveszi az életörömöt!

Ha valami öröm ér valakit a környezetedben, akkor csak egyszerűen örülj neki te is! Add át magad annak, hogy neked milyen jó, hiszen osztozhatsz az örömében! És hidd el, neked is jó lesz az is, amikor fordított helyzetben nem kell a környezeted irigykedésétől félned, mert tudnak örülni veled a barátaid őszintén és tisztán: csak azért, mert szeretnek és együtt örülni jó.

5. Adj esélyt az új embereknek!

Jönnek mennek az emberek az életünkben, van aki hosszabb, van aki rövidebb ideig marad. Ahogy telik az idő hajlamosak vagyunk az új emberekre rávetíteni a korábbi rossz tapasztalainkat, pedig az új ember épp attól új, hogy akkor találkozunk vele először.

Adj neki egy esélyt!

Lehet, hogy legutóbb csalódtál valakivel kapcsolatban, de én abban hiszek, hogy csak azért, mert az emberiségnek mondjuk a 2%-ában nem kellene megbíznom, még nem fogom elzárni magam a másik 98%-tól. És persze, csalódások vannak mindig, hiszen az emberek olyan sokfélék és más élményekből táplálkoznak, máshogyan nevelkedtek és más értékeket részesítenek előnyben vagy hátrányban. De ez soha ne adjon neked okot arra, hogy elzárd magad az új emberek adta új lehetőségektől, mert sosem tudhatod: lehet, hogy aki igazán teljessé és boldoggá teszi az életed, az még csak most fog szembejönni az utcán!

Hozzászólások

Szólj hozzá!