Egy üzenet értéke

2013. március 23. Írta: Rádó Zsófia Nincs hozzászólás
Kategóriák: Egyéb Gyereknevelés Önismeret Párkapcsolat

Szoktál olyat csinálni, hogy mondasz valakinek valamit, aztán visszakérdezel: mondja el mit hallott tőled? Nem?

Pedig az erőszakmentes kommunikáció azt javasolja, hogy érdemes gyakran csinálni. A folyamat kétirányú lehet: egyrészt kérhetem én a másikat, hogy mondja el mit hallott tőlem, és én is visszamondhatom a másiknak, amit hallottam tőle. Bizony gyakran megdöbbenés lesz a vége.

Pedig a kommunikációban alapvető tény, hogy minden üzenetnek csak annyi az értéke, amennyi abból megérkezik a másikhoz

 mother-58987_640

 
Nagyon jó példa erre a szülő-gyerek kapcsolatban az a szülő, aki már a kamaszodó gyermeke helyett is minden el akar dönteni, intézni. A motivációja nyilván a szeretet, és az, hogy szeretné megélni a gondoskodást. A gyermek oldalán ugyanakkor ez úgy csapódik le, hogy “nem bízik meg a képességeimben, nem hiszi el, hogy meg tudom csinálni egyedül is”, vagy valami hasonlóképpen. 

Számomra ez nagyon ismerős helyzet. Itt is az történik, hogy a két fél nem kapcsolódik össze igazán, elbeszélnek egymás mellett, a gyerek, aki kényelmetlenül érzi magát a helyzetben nem kérdezi meg a szülőt, hogy miért teszi azt amit tesz, a szülő pedig nem kérdezi meg a gyereket arról, hogy érzi magát ebben. Így válhat valósággá a mondás, mely szerint a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve: ha gyerekként nem szólok és szülőként nem kérdezek vissza, akkor ez a helyzet oda fog vezetni, hogy előbb-utóbb nem keressük egymás társaságát. Azaz ha gyerek vagyok, akkor a szülő lesz az utolsó ember, akinek a gondjaimról fogok beszélni, miközben a kedves szülő nem érti, hogy miért van megsértődve, bezárkózva a gyerek, mikor ő csak jót akar. 
És ilyen helyzet bizony számtalan adódik az életben. 
 
De ennél sokkal egyszerűbb helyzetekben is előfordul, hogy az egyik fél ahelyett, hogy átgondolná és újrafogalmazná a mondandóját inkább egyre hangosabban mondja el újra és újra ugyanazt. Ismerős ugye? Pedig ez nem vezet sehová, legalábbis olyan helyre nem, ahova szívesen mennénk… 
 
ke_rdo_jel
Egy beszélgetésben elsősorban abból tudhatjuk meg, hogy a másik mit érthetett meg az üzenetünkből, hogy figyelünk mit reagál rá. Ha nem azt a reakciót váltjuk ki, amit szerettünk volna, akkor emlékezzünk rá: sosem a szándék, a szándékolt közlés számít, hanem az, hogy mit értett meg belőle a másik. Ha gyanússá válik, hogy valószínűleg félreérthetően fogalmaztunk, akkor érdemes visszakérdezni: Kérlek mondd el, hogy mit hallottál tőlem! 
 
Megdöbbentő élményekben lehet részünk, hogy a másik a saját belső szűrőin átszűrve mennyire mást tud hallani abból, amit elmondtunk. Ha valami egészen mást hallunk vissza, mint amit mondani szerettünk volna, akkor először feltétlenül köszönjük meg, hogy elmondta. Köszönjük meg, mert ezzel lehetőséget adott arra, hogy kijavítsuk saját magunkat. Az újrafogalmazásban pedig sokkal jobban figyeljünk oda arra, hogy a szavaink ne legyenek kétértelműek, vádlóak, vagy bűntudatkeltőek, hanem próbáljuk meg konkrétan megragadni azt, hogy mi van a szívünkben a témával kapcsolatban.
 
És fordítva is igaz: érdemes visszajelzést adni arról, hogy minket hogyan érintett az, amit hallottunk. Ha valamit hallva fájdalom, vagy szomorúság lesz bennünk, azt nem érdemes elhallgatni a pillanatnyi béke kedvéért, vagy azért, mert azt hisszük nem lennénk szerethetőek akkor, ha elmondanánk az igazságot. Épp ellenkezőleg. Ha megmutatjuk a sebezhetőségünket, ha megmutatjuk a saját szívünket egy másik embernek, akkor tudunk vele igazán, őszintén összekapcsolódni. Tapasztalataim szerint ráadásul a lenyelt sérelmeink a tudatalattinkban komoly fájdalommá fejlődnek, melyek aztán idővel -akár évekkel később- úgyis utat törnek maguknak, de addigra már képtelenek leszünk olyan formában elmondani, hogy az a kapcsolatot szolgálja. Vagy rosszabb esetben nem törnek utat, hanem egyszerűen megszakítjuk (vagy elhanyagoljuk) a kapcsolatot azzal az emberrel, akihez köthetőek. 

Az őszintétlenség így vagy úgy, de biztosan benyújtja a maga számláját.
 

Hozzászólások

Szólj hozzá!