Te sem vagy tökéletes?

2013. december 3. Írta: Rádó Zsófia Nincs hozzászólás
Kategóriák: Egyéb Önismeret

Elő szokott fordulni veled olykor-olykor, hogy úgy gondolod, hogy nem vagy tökéletes? Mikor azon kapod magad, hogy kritizálod magad? Ilyenkor van a fejünkben egy kisördög hang, ami azt mondja: nem volt jó, béna voltál már megint, ezt sokkal jobban is lehetett volna csinálni, mikor fogsz végre belejönni, mikor fogod végre megérteni, elszúrtad, alkalmatlan vagy… A benne lévő energia ugyan változó az elszúrtadtól az alkalmatlan vagy az életre-ig, de biztosan kritikus.

Az erőszakmentes kommunikáció alkalmazása során az egyik első és legfontosabb dolog, aminek tudatára ébredünk: a saját mentális színházunk. Ez ugyanis, amit kisördögnek neveztem, valójában nem más, mint a sakálul beszélő belső tanítónk, aki bajban van, és csak így tudja elmondani, hogy mi van vele. Két dolgot tehetünk vele: vagy meghallgatjuk, és teszünk érte is; vagy a szőnyeg alá söpörjük.

Ha tetszik ha nem, mindannyiunknak vannak ilyen belső hangjai, akkor is, ha nem veszünk róluk tudomást. Képzeld el őt valahogy úgy, mint énednek azt a részét, mely benned reszket és tűr, majd egyszercsak -mire kinyitja a száját- ilyen vállalhatatlan módon tud megnyilatkozni. Valójában ebben a formában sírja el a fájdalmát, amit az okoz neki, hogy vannak szükségletei, amelyekkel te nem törődtél, elnyomtál. Ha nagyon hosszan nem figyelsz oda rá, akkor kialakulhatnak komoly zavarok az életedben, mert azt tapasztalod,  hogy nem vagy elég jó, nem tudsz tenni magadért, áldozat vagy.

hallgasd meg

Ha azonban törődsz vele és teszel azért, hogy elégedett legyen, akkor sokkal kiegyensúlyozottabban és tudatosabban fogsz tudni továbbmenni az utadon. Nem fogod azt hinni magadról, hogy alkalmatlan, béna vagy rossz vagy.

Tudd azt, hogy ez a belső hang, ami azt mondja, hogy nem így kellett volna, nem úgy kellett volna, nem vagy elég jó, ezt így nem illik… stb. – ő valójában a legjobb barátod. Figyelmeztet arra, hogy valami nem oké. Figyelmeztet arra, hogy van benned valaki, aki nem elégedett azzal, ami van. Szól először, szól másodszor, majd ha sokáig nem figyelsz rá, akkor olyanokat fog kiabálni, amiket kénytelen leszel meghallani. Úgy van ő is, mint te magad is – ha nem hallanak meg, akkor hangosabban fogod mondani.

Hogyan tudod ezt a belső barátodat az erőszakmentes kommunikáció segítségével meghallgatni?

———————

Példa (ami teljesen leegyszerűsített):

Mit lehet kezdeni azzal, ha például azt mondja a sakálom, hogy egy jó anya türelmesebb nálam? Nézzük meg a konkrét helyzetet!

Mit csináltam?

- Azt mondtam a gyerekemnek, ha nem indul el most rögtön, akkor itt fogom hagyni.

Milyen érzésem és szükségletem volt akkor, amikor ezt tettem?

- Feszült voltam és ideges, hatékonyságra volt szükségem. – Ezeket a szükségleteimet próbáltam szolgálni azzal, hogy ezt mondtam.

Mit mond a sakálom?

- Nem vagy jó anya, egy jó anya ilyet nem csinál, egy jó anya ennél türelmesebb…stb.

Ha erre koncentrálok, akkor milyen érzést és szükségletet tudok felismerni ebben?

- Ez a részem csalódott és elkeseredett, mert szeretetteli kapcsolódásra, kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre vágyna…

Ha sikerült felismernem a mögötte megbújó összes érzést és szükségletet, akkor érezhetően oldódik bennem a feszültség. Hasonló ez is egy gyászfolyamathoz: itt el kell gyászolni azokat a szükségleteinket, melyeket adott pillanatban nem sikerült kielégíteni.

Ha erre a folyamatra most ránézek, akkor az látom, hogy annyira fontos volt nekem a hatékonyság, hogy képes voltam miatta elnyomni magamban az erős vágyat a szeretetteli kapcsolódásra.

Mit tehetnék azért, hogy olyan megoldásokat találjak, ahol mind az összes szükségletem ki tud elégülni?

Mondjuk most megígérem magamnak, hogy a következő ilyen alkalommal a hatékonyságot áhító énem a kezébe veszi a gyermekem időgazdálkodását is, és indulás előtt egyszer 10 perccel, egyszer 5 perccel figyelmezteti őt, hogy hamarosan indulunk, fejezze be a játékot.

Most ezt hajlandó vagyok megígérni.

Fog működni? Ha véletlenül az derülne ki, hogy nem működik, akkor az egy új helyzet, akkor ránézek újra.

———————

Vannak könnyebb dolgok, és vannak olyanok is, amikor komoly munka az, hogy utánajárjunk vajon mi van velünk/bennünk akkor, amikor így “bántjuk” magunkat azért, mert nem vagyunk tökéletesek. Érdemes minden ilyen szálat magunkban kibogozni, hogy végeredményben igazi szeretetteli elfogadással fordulhassunk magunk felé, és így boldogabban élhessük a hétköznapokat, és igazi szeretetteli kapcsolatokat tudjunk kialakítani a külvilággal.

Hozzászólások

Szólj hozzá!