5 dolog, amit a boldog családok másképp csinálnak

2014. január 16. Írta: Rádó Zsófia 22 hozzászólás
Kategóriák: Gyereknevelés Párkapcsolat

Miért van az, hogy az egyik család “jobban működik” mint a másik? Mitől boldogabbak az emberek az egyik családban, mint a másikban? Ők szerencsések?

Szerintem nem.

Itt 5 dolgot szedtem össze, hogy szerintem mitől lesz egy család boldogabb, mint a többi.

1. Mindenki felelősséget vállal a maga boldogságáért

Szerintem egy jól működő, boldog család alapja az, hogy mindenki vállalja a felelősséget a saját boldogságáért. Ha éppen a párom nem tud rám figyelni, mert más dolga van, akkor legyen valaki (barátnő, fórum, szülő vagy szomszéd) akitől meg tudom kapni a figyelmet mikor szükségem van rá. Vagy ha kikapcsolódásra vágyom, de a férjem épp a barátaival focimeccset szeretne nézni, akkor legyen más, akivel ki tudok kapcsolódni, és ne gondoljam azt, hogy én ki vagyok szolgáltatva valaki más kénye-kedvének, és ha ő nem segít, akkor a boldogságom oda.

Emlékezz: minden szükségletünk kielégítésére végtelen számú megoldási stratégia áll rendelkezésre!

swan-family-51491_640

2. Szabad rosszul is lenni

Manapság soha nem látott mértékben hajszoljuk azt, hogy minden jó legyen, mindenki jókedvű és elégedett legyen, ne kelljen megmutatni a világnak a sebezhetőségünket.

Kivétel ez alól a boldog család, mert ott meg lehet mutatni azt is, hogy most épp nagyon ki vagyok bukva.. mert senki nem kezdi a következő mondatot azzal, hogy “de legalább…”

Odafigyelnek és meghallgatnak, melléd ülnek a bajban is, és nem akarnak megszerelni. Nem baj, hogy nem vagy hibátlan, szeretünk, és semmi más nem számít.

Ez az egyik legnagyobb ajándék az életben, ami a család minden tagjának jóllétéhez hozzájárul.

3. Tudnak bocsánatot kérni

Mindenkivel előfordul, hogy olyat tesz vagy mond, amit később megbán. Sajnos azonban a dolgokat meg nem történtté tenni már nem lehet soha (vagy csak nagyon ritkán). Ha viszont az eredeti helyzetet nem tudjuk visszahozni, hát akkor legalább beismerhetjük, hogy hibáztunk, és bocsánatot kérhetünk érte. Hiszen a család többi tagja anélkül honnan tudná, hogy valóban bánjuk már, és nem tennénk meg újra?

Egy boldog családban a tagok elfogadják egymást olyannak, amilyenek, a hibáikkal együtt. Ezért ott be lehet ismerni, hogy hibáztunk, mert nem kerülünk kívül a szeretet körén akkor sem, ha nem mindig minden tökéletes.

4. Ki tudják mondani, ha valami nem tetszik

Nagyon fontos dolog az életben az, hogy megtanuljunk úgy hangot adni a nemtetszésünknek, hogy közben nem tapossuk le senkinek a lelkét. Mert eljönnek olyan pillanatok, amikor a türelem és a megbocsátás ellenére is ki kell mondani dolgokat. Ne felejtsd el: ha a hallgatás veszi át az igazságnak a helyét, akkor a hallgatás is hazugsággá válik.

A boldog családok tudják azt, hogy ha benyelem a nemtetszést, akkor az előbb-utóbb úgy tör utat magának, hogy már biztosan nem szolgálja a kapcsolatot. Ha pedig úgy mondom el, hogy nem vagyok tekintettel a környezetem érzéseire, azzal szintén csak ártok. Időben kell szólni és úgy fogalmazni, hogy senki ne hallja kritikának.

5. Időt szánnak egymásra

A boldog családokban is van olyan, hogy valaki sokat dolgozik, vagy későn ér haza… De amikor otthon van, akkor tényleg otthon van.

Nem a tévét nézi társasozás közben, vagy telefont nyomogat miközben a gyerekek a napjukról mesélnek. A szeretet igényli a törődést, és a törődéshez idő kell. A szerető családi légkör megteremtése nem lehet egy pipálandó feladat egy csekklistán! Ahhoz odafigyelés kell, gondoskodás, figyelem és szeretet. A legnagyobb ajándék amit a másiknak adhatok az az időm: mert abból nem tudok újat venni magamnak, az véges. Ez adja az értékét. És a boldog családokban tudják azt, hogy az életben az összes fontos dolognak alapfeltétele, hogy rászánjuk az időnket egymásra.

És te, miből éled meg a szeretet és az összetartozást? Szerinted mitől boldogabb az egyik család mint a másik?

Hozzászólások

  1. Anonymous

    Ha nincs “de, legalább…” hogy tanulja meg valaki, hogy ne csücsüljön a bánatában órákig, napokig, hetekig…, akár egész életében? Ha valaki nem képes hálásnak lenni azért, ami van ( =de, legalább ), akkor elég szomorú élete lesz, nem?

  2. Zsófia Rádó

    Először megértést szeretnék kapni arra, hogy én most rosszul vagyok, nem vagyok boldog, mert ez vagy az történt. Utána tudok nyitott lenni arra, hogy meghallgassam a másikat. Ha egyből azzal jön, hogy de legalább.., akkor nem tudok rá odafigyelni, mert el vagyok foglalva azzal, hogy szeretném, ha megértene. Szeretném hallani azt, hogy akkor is szerethető vagyok, ha nem vagyok jól, és a másik ember érti és hallja azt, hogy nem vagyok jól.

    Nem tudom hallod-e a különbséget: teljesen más egyből azzal jönni, hogy mi az én véleményem, mint először meghallgatni a másik fájdalmát úgy, hogy azt jelzem vissza, hogy értem és megértem, vagyis mellette vagyok a fájdalmában.

  3. Péti

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  4. Anonymous

    “Ha éppen a párom nem tud rám figyelni, mert más dolga van, akkor legyen valaki (barátnő, fórum, szülő vagy szomszéd) akitől meg tudom kapni a figyelmet mikor szükségem van rá”

    Nos én vagyok a szomszéd, A nők kedvenc szomszédja, akit le lehet emelni a polcról egy kis ölelésre, egy kis szeretetre. Jól van ez így?

  5. Zsófia Rádó

    Ha te nem vagy vele jól, akkor nincs jól. Soha ne tegyél semmit, amit nem az őszinte hozzájárulás örömével teszel, mert megbosszulja magát! Az empatikus kommunikáció egyik legfontosabb alaptétele ez: soha ne tegyél meg valamit csak azért, hogy kedveskedj vagy jófejkedj. Csak akkor, ha az magadnak is ajándék!
    Az üzenetedből azt hallom, hogy nálad ez nincs így. Állj ki magadért, és akinek figyelemre van szüksége találni fog valaki mást, aki valóban őszintén tudja a figyelmét adni. Szerintem mindketten nyernétek vele.

  6. Péti

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  7. Anonymous

    Nem rólam van szó. Azt elfelejtettem megírni,hogy férfi vagyok.Azt szerettem volna megtudni,hogy rendben van-e az, hogy házasságban élő nők nálam keressék a figyelmet és a szeretetet.

  8. Zsófia Rádó

    Ja, értem, ez az írásbeli kommunikáció hátránya, hogy könnyen félrecsúsznak a dolgok.
    Akkor az a válaszom, hogy szerintem a mentális egészségünk elengedhetetlen feltétele, hogy legyen lehetőleg legalább 10 olyan ember az életünkben, akihez tudunk fordulni akkor, ha szükségünk van rá. Ha abban hiszek, hogy csak egy ember van, aki nekem figyelmet és szeretet tud adni, akkor az nagyon veszélyes: mert ha ő épp nem ér rá, akkor egyedül maradok.
    Tehát azt gondolom, hogy az normális, hogy házasságban élő nők más emberekkel (akár férfiakkal) is ápolnak jó kapcsolatot. Nyilván nem olyan kapcsolatot, ami összeegyeztethetetlen egy párkapcsolattal. :)

  9. Anonymous

    Természetesen az őszinte hozzájárulás örömével teszem :-), de valahogy mégis csodálkozom azon , hogy ezek a nők valahogy természetesnek veszik,hogy ez nekik jár. Jár a jó szex, a jó ölelés, a luxus élet a boldog család. Ha nem megy egy férfivel, akkor majd megy többel !

  10. Zsófia Rádó

    Azt hiszem, hogy ha már több férfival van szex, akkor kizárt a boldog család… az már más tészta! ;)

  11. Anonymous

    Ön szerint meg lehet tanítani egy férfit szeretni és ölelni?

  12. Zsófia Rádó

    Azt lehet elmondani, hogy én miből élem meg a szeretet. Vagyis ha nekem nem jelent szeretetet a bonbon és a virág, akkor elmondhatom, hogy szeretném inkább az odafigyelést megélni.
    De ez nem az, hogy “megtanítom szeretni”, azt mindenki tud. Csak nem mindenki tud úgy, hogy abban én is megéljem.

  13. Anonymous

    Én pedig azt gondolom,hogy ennél sokkal fontosabb az, hogy mi tudjunk szeretni. Az legyen a párunk gondja, hogy ő hogyan boldogul ezzel:-) Jah és bemutatkoztam önnek a facebookon

  14. Zsófia Rádó

    Én abban hiszek, hogy azzal hogy kérek valamit, mindkettőnk életét csodálatosabbá teszem: mert ő megélheti azt, hogy hozzájárul az én életemhez, én pedig ettől még boldogabb leszek, akkor miért ne? Főleg egy párkapcsolatban: ha már ott sem lehetek őszinte, akkor vajon hol lehetek az?
    És valahogy a “gond” szó is elkeserít: két ember kapcsolatában – főleg a szeretettel összefüggésben- nehezen látom a gondot. Ott szeretet van, nem gond.
    De ez persze én vagyok, és ez az én véleményem, és megértem, ha máshonnan ez másmilyennek látszik. :)

  15. Péti

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  16. Anonymous

    Én azt gondolom,hogy egy férfi találja ki ,hogy mire van szüksége , kérés nélkül.

  17. Zsófia Rádó

    Ezt sokan gondolják, és én nem értem… Azért kaptuk a kommunikáció ajándékát, hogy megbeszélhessünk dolgokat. Ha kell, akkor tudjunk nemet mondani, ha kell, akkor tudjunk kérni, és ha kell, akkor tudjunk bocsánatot kérni. Miért pont a párunk lenne ez alól a kivétel? Ha van az életemben valaki, akit társul választottam egy életre, hát ki másnak mondanám el, ha valami nem tetszik a közös életünkből, mint elsősorban neki? A kérés számomra ajándék: megmutatja, hogy mivel tehetem a másik ember életét még csodálatosabbá… miért venném ezt az ajándékot el a páromtól, csak azért, mert “ő férfi, neki tudnia kell”? Ez nagyon szigorú és elidegenítő dolog szerintem.

  18. Anonymous

    Azért mert a szeretet az ,a figyelem maga. Az én életemet csak úgy lehet boldogabbá tenni, ha a szeretetemet elfogadják és képes vagyok elfogadni a másik szeretetét. Véleményem szerint nem lehet rosszul szeretni.

  19. Zsófia Rádó

    Rosszul szeretni szerintem se lehet, de még jobban igen! :)

  20. Anonymous

    És ehhez használati utasítás kellene? Nos én ebben vagyok szkeptikus.

  21. Zsófia Rádó

    Úgy gondolom, hogy a használati utasítás alatt millió és egy szabályt értesz. Ha valakivel ennyire nincs közös hang, akkor talán nem ő lesz az igazi.
    De ha valakivel a többségében rendben van a kapcsolat, akkor miért ne kérhetnék? Ez szerintem a legnagyobb boldogság forrása.
    Ugyanakkor el tudom fogadni, ha most nem értünk ebben egyet. :)

  22. Anonymous

    Köszönöm a beszélgetést. https://www.youtube.com/watch?v=KdCAfK_CN8U

Szólj hozzá!